Személyes fejlődés

Mitől félsz egyedül? ;)

 

 

Az előző írásomban kitértem ennek a gondolatkörnek a hatalmára, amit fentebb írtam. 
Gondoltam, megmutatom, hogy telt ez a pár nap, amikor nem csoporttal, nem a párommal (...), és nem is a barátnőmmel mentem el egy olyan helyre, ahol még sosem voltam :) 

Az első nap lustizás volt :) 

Kalandosan odaértem a hotelbe, majd kipihentem az út fáradalmait a medencékben (ahol alig volt gyerek és hangoskodás), majd jól bekajáltam vacsi címén :D maszkban és kesztyűben, ahogy azt illik és kell :))) 

Teljes harci díszben érkeztem az étterembe :D Sokunkon ült a kínos mosoly, hogy "jó, akkor játsszunk ilyen maszkabálosdit", de szerintem pont ettől volt jó :D 
Köret, körettel :) a vegák és a vegánok is megtalálhatják a számításaikat, ha akarják ;) én spenótból nem ismerek mennyiséget, úgyhogy ez itt csak mutatóban van :D 
Abszolút nem volt tele, nagyon jókor mentem! 

 

Gondoltam, a második napon már csináljunk valamit, ... ha szombat, akkor Maribor és városlátogatás :) 

 

Nagyon szép gondolat, ez majdnem ilyen zökkenőmentes lett :D 

 

Szóval... a covid miatt a buszok nem járnak hétvégén Maribor fele... pedig én nagyon megjegyeztem ám az utat! :D  
Mindegy, mert ott a vonat, vagy a taxi. A vonatállomás Mariborban a buszpályaudvar mellett van (nagyon szép, meg minden), tehát, ha a buszpályaudvar környékén már nem téved el az ember, akkor ott sem fog :) 
Bevallom, nem tudom, hogy Moravszke Toplicen hol van a vonatállomás, mert úgy felhúztam magam, miután már másfél órája vártam a buszt, hogy hívtam egy taxit. 
Hála Istennek egyedül mentem és senki nem dörgölt ezzel kapcsolatban semmit az orrom alá :) 
Van taxis applikáció is, de nem mindegyik annyira jó, mint a mi Boltunk, viszont a Cammeo egészen bejött, a sofőrök is aranyosak voltak :D innen tudhatjuk, hogy visszafele is taxival mentem, mert 19 órakor tudtam meg, hogy 19.07-kor megy az utolsó vonat :D 
Pedig, az igyekezet bennem volt :D vagy legalábbis egy apró magva :D 
A nyugalmam megzavarásához ennél sokkal több kell, úgyhogy részemről ez így rendben van, aki ilyen felderítő típus és mindent megtervez és mindennek utána néz... annak ez meredek lehet :) 
Majd legközelebb esetleg jobban elbogarászok a tervezéssel vagy cserélek kontaktot azzal, aki ilyen :)  

Az első állomásom a Mestni park volt. Nagyon szép!!! 

 

Van akvárium-terrárium is, de az annyira nem villanyozott fel. Viszont, ha valaki gyerekkel megy, egész biztosan le lehet kötni ezzel a programmal egy időre. 

Még egy esküvői fotózásba is belefutottam, de az nem idevaló :) 

 

Picit elábrándoztam itt, nézelődtem, aztán indultam tovább, mert éhes voltam, ami nálam elég gyakori :D 

 

Betévedtem ide: https://sedem.si/sl/
Olyan finomakat ettem... ;) nem néztek rám sem furcsán, sem pedig csúnyán, amikor mosolyogva csak annyit kérdeztem, hogy van-e vegán opció, hanem elmondta a pincér, hogy melyik az, amelyik alapvetően vegán és melyik az, amelyikből azt tudunk csinálni :) 
Nem jött zavarba és nem akarta a sajtos ételeket elém rakni, ami itthon azért sajnos jellemző :D 

Paradicsomleves bazsalikommal (nyamm)
Pirított csicseriborsó, grillzöldségek és friss saláta, pirítóssal (eszméletlen finom!!!) 

El kellett volna hozni a blokkot... de 15 euro körül volt (vagy ennyi volt, vagy ennyit szerettem volna adni jattal együtt). Ez csak most érdekes igazán, hogy látom, mi megy itthon :) 

(Hazafele menet is ide tértem be, mert délután 5-kor indult a busz és nem akartam 9-kor már enni, mert 4 óra az út. 
Nyitás előtt érkeztem, ami annyira nem is tűnt fel, a pincér mondta utólag, amikor már mentem el, hogy ilyenkor még nem szokott kész lenni a konyha, de jól választottam, mert a leves népszerű, a sali gyors. Mondtam neki, hogy voltam már itt és hogy mit szeretnék, 5 percen belül kihozta :) 
Nagyon aranyos volt, tényleg egy rossz szót nem szólt, hogy idő előtt 10-15 perccel mit szeretnék :))

Rögtön a bejárat melletti első asztalnál van konnektor, ha valakinek ez hasznos infó :D nekem az volt :D 

 

Újult erővel indultam neki Lentinek, a régi városrésznek. 

 

Már leértem arra a részre, ahonnan pár lépés és látótávolságban van a híres Öreg híd. Éppen átszellemülve sétálok, mert mégis csak nagyon szép képeket néztem erről a helyről... picit leégve, komfortosan teli pocakkal, bámulom messziről a csodálatos látványt, ami elém tárul, erre hangyányit szemmagasság felett egyszer csak EZ :D 

Minden erőmet összeszedtem és disztingváltam :D közel sem azért, mert sosem jártam még ilyen helyen, annál sokkal viccesebb volt, ahogy egy pillanat visszarántott a Földre :)  
Kis híján átgondoltam, nincs-e szükségem innen valamire :D :D :D  mert teljesen más irányba kóricáltak ismét a gondolataim (elnézve azt a sok helyes zegzugot, tuti virágzik az üzlet...), úgyhogy széles mosollyal haladtam tovább és számba vettem, mit is akartam eredetileg itt megnézni közelebbről :D 

Az egyik híd alól visszanéztem oda, amerről jöttem

Így ismét jó helyre került a fókuszom és ilyen környezetben élvezhettem a látványt :)  

 

Végre meglett az Öreg híd is ;) 

 

és a világ legöregebb szőlőtőkéje, ami a mai napig terem és van belőle bor is. 

Biztos ezer olyan kép van, ami közeli és látszik a tábla az épület oldalán... de ez a motor nagyon megtetszett :)

Van egy nagyon kellemes hangulata Lentinek is, de ezt egész Mariborról el tudom mondani. 


Kedvesek és nyugodtak az emberek, mosolyognak rám (pedig megnéztem, semmi fura nem volt rajtam), ugyanúgy dudálnak és a frászt hozzák rám, pedig csak az autóból épp, hogy ki nem esnek, úgy integetnek :D biciklivel is megállnak, hogy ne zavarják meg békés andalgásomat :D ez mondjuk picit ijesztő... 
Ennél  Törökország egyel viccesebb volt, itt senki nem merte megkérdezni, hogy fotómodell vagyok-e és hogy csinálhatnak-e közös szelfit :D itt nem fogok félni egyedül sétálni, nehogy valaki megkérdezze, hogy van-e férjem, vagy ha nincs, akkor "nem-e lehetne-e..." :D 

Az épületek "csak" épületek, a nevezetességek... hát vannak... de attól annyira nem chillezek be, hiába próbáltam :)  introvertált létemre a társaság sokkal jobban leköt, mint a látnivalók. 
Jó, mondjuk a bájcsevi nem... de itt nagyon sokan beszélnek magyarul! Volt nálam könyv, elolvasták a borítóját, rögtön megkérdezték, honnan jöttem, és dicsekedtek, hogy beszélik a nyelvet :) 
Amit nem tudtunk magyarul megbeszélni, azt angollal kiegészítettük :) 
Pl. az egyik pizzériában mondta a lány, akivel összebarátkoztam, hogy egyébként az utolsó vonat perceken belül indul :D úgyhogy ezen nem is rugóztam, az esti wellnessre még befutottam, miután megpakoltam a pocómat pizzával és megmutattam neki a grapefruitsört :D úúú, tudom, hogy erről a férfiak mit gondolnak :D de nekem ízlett :))) 

 

Így, hogy teljesen egyedül voltam, 
 

sokkal segítőkészebbek és nyitottabbak voltak az emberek. Párszor voltak apró felismeréseim ezzel kapcsolatban, amikor útba igazítottak, vagy beszélgetést kezdeményeztek, esetleg szaladtak elvenni tőlem a buzogányomat (szombat volt az egyetlen nap, amikor nem volt nálam), mert az nagy és nehéz :) 
Érdekes, hogy Pesten kívül még nem sétáltattam meg sem a saját macebellemet, sem a mostanit, ami valójában nem az enyém, úgyhogy nagyon kellett vigyáznom rá :)  
Pesten borzasztó gyakran az az első reakció a férfiak részéről, hogy nem akarnak pofont kapni o.O
Nem is értem, hogy ilyet hogyan gondolhat poénnak egy normál hormonállapotú férfi... 
Meg sem kérdezte senki, hogy "hogyhogy egyedül?" 
Tényleg nem! 
Itthon sorban kapom ezt a kérdést és egy csomóan húzzák a szájukat és méregetnek, kínosan/zavartan mosolyognak o.O 
Most már én is húzom, csak másképp :) széééles mosollyal :D 
Kevés barátom/barátnőm van, aki szembement ezekkel a sztereotípiákkal, ha jól belegondolok, csak egyetlen barátnőm jut eszembe :) 
Nekem ő hatalmas példakép! Azt mondta, hogy minden nagyon fontos, amit magunkért teszünk és el kell indulni :) 
Különben megkeseredett, macskás öregasszony leszek, amit nem szabad mondogatnom, mert gyakran kicsúszott egy időben a számon, ... de a napokban hallgattam pár nagyon aranyos gondolatot a macskákról, és elég szimpatikus, hogy egy világlátott, csipkelődős öregasszony legyek, kivehető fogsorral, akinek semmi nem jó :) legalább 20 macskával :D gyerekkoromban a szomszéd lánynak is 20 macskája volt, elég élhetővé vált a gondolat hirtelen :D :D :D  öregszem is, gyűjtöm is az élményeket... :D de nem írom tovább, mert kikapok a csajoktól :D :D 
 

Csak annyit írok, Szlovénia szép, a világ vár ránk, akár egyedül is, aki pedig húzogatja a száját, azt ott kell hagyni, mint eb a tudjuk, mijét, ha már az állatoknál tartunk :)  

 

Értékeld a bejegyzést

Értékeléshez be kell jelentkezni.

0 vélemény

A bejegyzést írta

Pap Krisztina Bemutatkozóm

2019 óta travelutioner

Keress fel elérhetőségeim valamelyikén

Értékelés

Értékelj a profil oldalamon

0 vélemény

0 Hozzászólás

Szólj hozzá a bejegyzéshez

Hozzászóláshoz jelentkezz be ezek valamelyikével:

Facebook Google
×