Utazási élménybeszámoló

Caorle - Velence: ahogy én láttalak

Caorle - Velence: ahogy én láttalak

Az első hosszabb utam Olaszországba, mint turista Caorléba és Velencébe vezetett. Egy hosszú és forró nyár után, több barát ajánlására szeptemberben vágtunk neki az útnak.

Ekkor már enyhébb a nap ereje, érzékelhetően kevesebben vannak a strandokon, de az idő még mindig alkalmas napozásra, pihenésre, hiszen mediterrán vidéken járunk.Bár a víz talán hidegebb, de érezni a hűs habokat a lábadon egy felejthetelen élmény.

Egy ajánlás révén a Caorléban található Aparthotel Gioia-t választottuk. Nem bántuk meg! 

Mindig is figyelembe vettem mások ajánlását s ha jó szívvel, pozitív tapasztalatok után ajánlják az adott szállást, akkor hallgatni szoktam az ajánlatra. Egy több emeletes apartman szállodában szálltunk meg, ahol minden kényelemmel ellátott tágas szobáink voltak.

Caorle egy békés kis halászfalu volt néhány évtizeddel korábban, de a turizmus fejlődése és az olasz Riviérát érintő fejlesztések itt is elérték a kívánt hatást. A tengarparton találhat a Madonna dell’ Angelo kápolna, amely egy nagyon festői képet rajzol a homokos tengerparti tájba, szinte beleég az ember emlékeibe ez kép ami kirajzolódik a tengerparton sétálva. Ottjártunkkor esküvőt tartottak a kápolnában, érdekes volt látni, hogyan zajlik egy olasz esküvő napjainkban, kicsit talán csendesebb mint nálunk, de pompában semmiképpen nem marad el, sőt...

A városkában több kisebb éttermet és pizzériát találhatsz és mellettük rengeteg kávézót ahol nagyon finom fagylaltokat tudsz megkóstolni. Ami külön érdekes, hogy itt nem a magyar gömbkanalas módszerrel mérték a jeges csodákat, hanem egy méretes kanállal mérték a tálcádba vagy a tölcséredbe a fagyit, ami a magyar szokásokhoz képest méretes adag volt, az íze pedig..felejthetetlen :)

A régió egyik legismertebb városa Padova, amely Szent Antal nyughelye egyben, fontos zarándokhely is. Európa első egyetemét ebben a városban alapították 1222-ben. Rengeteg történelmi helyszínt és látnivalót rejt ez a város, ezért egy vasárnapot választottunk a látogatásra, hogy legyen alkalmunk nyugodtan végig nézni a legfontosabb látnivalókat ezen a csodás helyen. A belvárosban a Prato della Valle egy kiemelt hely, amelyről a legtöbb kegyhely séta távolságon belül elérhető. Hihetetlen ez a tér, ha körbe járod csodás épületek látsz körben és lenyűgöz a képzelőerő, amely megálmodta ezt a teret. A legnevezetesebb látnivaló a Szent AntalBazilika  amely lenyűgözi az embert a hatalmas méreteivel és egyben le is csendesíti az ember lelkét. Hihetetlen látni belülről, hogy mit alkottak az emberek a középkorban. Lélegzetelállítóak a méretek és a díszítése a templom belsőnek. Fotózni sajnos nem lehet, erre nagyon figyelnek a bent lévő papok, de ha megállsz és szemlélődsz, egyre több szépséget és nagyszerű alkotást láthatsz. A bazilikán belül érdemes körbe sétálni és megnézni a belső udvart és az ott lévő szobrokat is. Az egyik különösen lenyűgözi az embert, amelyen Szent Antalt egy angyalt érinti meg, felülről. A fotók között felraktam ennek egy képét, ha megnézed, megérted, miért is különleges ez a szobor, hiszen a pillanatot amelyet ábrázol nagyon nehéz lehetett szoborba önteni az egyensúly megtartása miatt.

A másik nevezetes épület amit legalább kívülről látni kell még, de is érdemes bemenni az Abbey of Santa Giustina amely szintén rengeteg látványos és lenyűgöző alkotásokkal és belső terekkel ragadja meg az ember figyelmét.

Velencébe autóval utaztunk el, de a város határában lévő egyik parkolóházban hagytuk a kocsit, ahonnan gyalog sétáltunk be a városba. A belvároshoz közeledve egyre jobban tetten érhető a nyüzsgés és a turisták hada, akik látni szeretnék ezt a középkori csodát. Mivel szeptemberben mentünk, ezért elfogadható volt a tömeg a városban, mindenhol voltak ugyan, de nem volt tumultus. A Szent Márk tér látványa nagyon lenyűgöző volt, gyanítom nincs ember, aki ide érkezve nem készít egy fotót háttérben az óratoronnyal és a Szent Márk székesegyházzal. Az egyik legérdekesebb volt a halpiacon való séta. Már 11 óra körül járt az óra mikorra odaértünk és zárva volt, de érezhető volt még a tömény halszag s érezted, hogy itt évszázadok óta ezt a tevékenységet folytatták. A városban sétálva a földszinti lakásokba is be lehetett látni néha, amelyek nem lehetnek túl kényelmesek. Kevés fény, áporodott párás, dohos levegő érezhető belülről. Utazóként élmény ezek a meseszerű épületek között járni, de belül lakni, egyáltalán nem lehet kényelmes. Szinte minden utcában találsz egy kis büfét, ahol enni és innivalót kapsz, hogy legyen erőd folytatni az utad a város látnivalóinak a felfedezéséhez.

Egy másik szép települést látogattunk meg még ezen olasz utunk során: Palmanova. Ezt a városkát a Velencei Köztársaság idején alapítottak és egy erőd rendszerrel vették körbe, amelynek a nyomai még ma is látszanak. Érdekes látni a több százéves katonai struktúra maradványait a városban, a hatalmas bástyákat, miközben a belvárosban nagyon hangulatos épületeket alakítottak ki az utódok évszázadokkal később. Ha nem láttad volna milyen komor falak védték a város korábban, akkor nem is gondolnád, hogy milyen városban is vagy.

Hazafelé útba ejtettünk a véletlennek köszönhetően egy csodás kis kolostort, ami egy csoda volt. Az Abbazia di Sesto Al Reghena egy gyönyörűen helyreállított, de már nem lakott kolostor. Itt éreztem igazán hogy mit jelent 5-600 éves falak és gerendák között járni. Megérinti az embert az a nyugalom ami ott található. 

Olaszország tele van csodás helyekkel, amelyeket érdemes felfedezni és meglátogatni. Nem csak a napfény és az azúrkék tenger tud magával ragadni, hanem a sok kulturális örökség ami körülvesz és nap mint nap találkozol vele. 

Értékeld a bejegyzést

Értékeléshez be kell jelentkezni.

0 vélemény

A bejegyzést írta

Molnár Tibor Bemutatkozóm

2019 óta travelutioner

Keress fel elérhetőségeim valamelyikén

Értékelés

Értékelj a profil oldalamon

3 vélemény

0 Hozzászólás

Szólj hozzá a bejegyzéshez

Hozzászóláshoz jelentkezz be ezek valamelyikével:

Facebook Google
×