Olaszországban és Franciaországban jártunk 14nap 17hely 5200km
Autóval láttunk neki ennek a csodás körútnak.
Mindezt a Travelutionnak köszönhetjük, hogy ennyi felejthetetlen élményt éltünk át ezen a rengeteg helyen, ahová eljutottunk. Ebben a sorrendben osztottuk be a két hetünket:
1. nap Tavarone: Egy csodálatos vidéki falucskában szálltunk meg, egy La Veranda nevezetű családi hotelben, amit a Fireflies kedvezményes ajánlataiból választottunk. Azért családi, mert egy olasz családé, akik az összes feladatot ellátják. A szakácstól a pincérig a takarító is mind családtag. Házi készítésű ételekkel, italokkal szolgáltak a vendégeknek, nagyon odafigyeltek mindenkire. Három éjszakára szálltunk meg itt.


A 2. napon megreggeliztünk a jó házi készítésű ételekből, majd az útirány a világhírű Cinque Terre volt. A levantói vonatállomásig autóval, majd vonattal lementünk az első faluba, Riomaggioreba és onnan végigjártuk a további négy falut: Manarolát, Cornigliát, Vernazzát és Monterossót. A színes mesebeli házak, a sziklák és a tenger ötvözete lenyűgözött bennünket. Mindenkinek csak ajánlani tudom. A látottakat soha nem fogjuk elfeledni. Este visszamentünk és megettünk egy igazi olasz házi pizzát a La Veranda hotelben.
A 3. napon Santa Margherita Liguret céloztuk meg. Nagyon szép kis tengerparti város. Onnan áthajóztunk a szintén világhírű Portofinóba, ahol sok híresség megfordult már. Itt körbejártunk a szerelmesek útján, fürödtünk a tengerben, és elnyaltunk egy igazi portfinói fagyit. Ezután visszahajóztunk és autóval indultunk el Camogliba. Ez is egy csodaszép tengerparti városka nagy stranddal és kikötővel a hegyoldalban.
A 4. nap felkeltünk, megreggeliztünk a házi készítésű különleges olasz péksüteményekből, és búcsút vettünk a La Veranda családias hoteltől. Ha arra járunk legközelebb, biztos, hogy betérünk még oda. Monacóba vettük az irányt. Útközben csodálatos látvány fogadott minket, a hegyről csaknem egész Monte Carlót lehetett látni. Meg is álltunk egy pillanatra megcsodálni távolból. Leértünk a városba, parkolót a Monte Carlo Casino alatt könnyedén találtunk. Ez a város a bőség központja, minden pompa és luxus, az autóktól az áruházakig, a yachtoktól a hotelekig, mind csillog villog. Körbejártuk a Forma1-es utat, benéztünk a Casinóba is. Varázslatos volt megélni mindezt. Beszívtuk a bőség energiáját, és megbeszéltük, hogy még visszajövünk. Az utunkat Cannes felé folytattuk, ott volt a szállásunk, az Amarante 4 csillagos szálloda, amit a Fireflies oldalon foglaltunk le, a többi foglaló portálhoz képest jóval kedvezőbben.


Az 5. napot Cannesban töltöttük. A hotel reggelije is nagyon finom volt. Jártunk a filmfesztivál helyszínén, bejártuk a La Croisette sétányt az elejétől a végéig, pihenésképpen pedig napoztunk és az Azúr-parti tengerben hűsítettük le magunkat. Este is tettünk egy sétát a városban, majd volt szerencsénk megkóstolni Cannes egyik legfinomabb fagylaltját.

A 6. napon reggeli után elindultunk a világhírű Saint Tropezbe. Oda és vissza lassú volt a forgalom, rengeteg turista látogatja napi szinten ezt a pici hajdani halászfalut. A környék és az oda vezető út is nagyon szép volt, mely számos, szintén "Saint" jelzővel ellátott településen vezetett keresztül. Körbejártuk a kikötőt, felmentünk a hegyre a várhoz, lementünk a tengerhez, a világítótoronyhoz, és jóllaktunk egy közeli hamburgerezőben. Majd megkóstoltuk az igazi francia palacsintát.


A 7. napunk is tartalmas volt. Először Nizzát fedeztük fel. Természetesen sétáltunk a Promenade des Anglais sétányon, majd megnéztük a Fontain de Soleilt és a Place Masséna különleges lámpaszobrait. Sajnos nappal volt, így nem láttuk, ahogy világítanak, de így is érdekes érzéseket váltottak ki belőlünk. Nem volt túl sok időnk, hiszen még várt ránk Menton városa. Egy kisebb, vidéki hangulatú tengerparti városka, ami nagyon hasonló volt az olasz falvakhoz, amiket bejártunk eddig. Nyugodt volt, kevés turistával. A szűk utcácskák, kis templomok, színes házak, hegyek, és a kikötőpart tiszta és szép volt. Egy kicsit úgy éreztük, meg kell állnunk a nagy úton, és pihennünk kell, hiszen várt ránk még pár száz kilométer vissza Olaszországba. Estére megérkeztünk és izgalommal vártuk a másnapot, ugyanis a Garda-tó is egy kitűzött cél volt az életünkben.
A 8. napot Sirmionéban, a tó alsó részén elhelyezkedő kisvárosban töltöttük. Tengeri hangulat, mégis édesvizű. A látvány magáért beszélt. Nagyon sok látnivaló van a Garda-tónál. Ide biztosan visszajövünk még, bár sokat láttunk, mégis keveset. Körbejártuk ezt a kis városkát is a sétányon, fel a dombtetőre, a nyitott templomot, és a Jamaica beach elnevezésű strandot is. Itt az árak jóval elérhetőbbek voltak, mint az előző helyeken, ezért sok magyarral és szlovákkal is találkoztunk. A nap nagy részét itt töltöttük és feltöltődtünk. Alexandra elnyalta élete legnagyobb fagyiját is. Megebédeltünk egy tó parti étteremben, persze mi mást ettünk volna, mint pizzát.
A 9. nap délelőttjét a szállásunkon töltöttük, hogy megpihenjünk, napozzunk, mert nem túl előnyösen sültünk le az előző napokban. A hotelben volt egy nagy medence, nagyon szép kilátással. Domboldalra volt építve, és a hegyeket lehetett látni, meg a tájat. Délután elmentünk Bardolinóba, egy tóparti közeli piciny városkába.


A 10. nap elindultunk hazafelé. Útközben Verona központját vettük be. Megcsodáltuk az arénát és Júlia házát. A folyópartot végig, és a turisták által kedvelt sétányokat is bejártuk. Egy kis shopping sem maradhatott el közben, hiszen teljesen más a kínálat, mint otthon.
A 11. napot itthon töltöttük, hazajöttünk, hogy bővüljön a Travelutioner csapat.
A következő kalandra négyen mentünk.

A 12. naptól egy kicsit nyaralósabbra vettük az üzemmódot. Négyesben indultunk el újra Caorléba. Én, Alexandra és a szülei. Ott a homokos tengerparton pihentük ki az utat, ahol egy kis templom, Madonna dell Angelo állt a part végében. Ugyanitt végig a sétányon sziklákból kifaragott művészi alkotásokkal, mondhatni szobrokkal találkoztunk. Bejártuk a történelmi központot, meglátogattuk a Santo Stefano dómot, és bejártunk egy másik partszakaszt is, ahol tömérdek szálloda található. Estig élveztük a város adta lehetőségeket. Majd a szállásra indultunk Lido di Jesoloba az Astromare Hotelbe. Mikor megérkeztünk, vásár várt minket, a hotel medencéi és élő zene. A szálloda előtt fürge ujjú zongorista játszott. Ezt a hangulatot kihasználva a medence mellett töltöttem az estét, zenét hallgatva egy sör mellett.
A 13.napon Jesolóban maradtunk, a hotel biztosította napágyakkal teli tengerparton. Röplabdáztunk, napoztunk, és élveztük a pihenést. Este bejártuk a sétány egy kis részét, mely tele van üzletekkel, éttermekkel és szállodákkal. Megvacsoráztunk, jó bőségesen. Majd még folytattuk sétánkat. Az egyik legérdekesebb része a városnak a kéttornyú, nagyon magas hotel melletti szökőkút, ahol nagy színes betűk világítottak a város nevével. Ott egy zenekar épp ingyenes koncertet adott, így igazán hangulatos volt.
A 14. napi reggelink nagyon bőséges volt, roskadoztak az asztalok a friss gyümölcsöktől és péksüteményektől. A délelőttöt ismét a parton töltöttük. Majd délután Velence várt minket a romantikus hangulatával. Vettünk bérletet a hajóbuszra, és így közlekedtünk. Szent Márk tér volt az első állomás. Mielőtt megérkeztünk volna, lőttünk egy fotót a sóhajok hídja előtt is. Utánna kimentünk a térre, benéztünk a székesegyház épületébe. Behajóztuk a város főutcáját, a Canal Grandet. Áthajóztunk az üvegöntöde szülővárosába, Muranóba is. Itt megvacsoráztunk. Benéztünk még egy-két boltba és megcsodáltuk a kézi készítésű 100%-os üvegből készült termékeket. Nem is jöttünk üres kézzel haza. Már beesteledett, visszahajóztunk a parkolóba, és hazaindultunk.


A 15. nap volt a hazaút. Az egész kirándulástól egy utolsó tengerparti fürdőzéssel búcsúztunk. Majd délben nekiláttunk az utolsó útnak haza. Mindenki nagyon jól érezte magát, nagyon sok élménnyel jöttünk haza. Hála a Travelutionnek az újabb nagyszerű kalandért, a kedvezményekért és azért, hogy a következő kirándulásunk is már meg van tervezve.
Olvasd el egy másik felejthetetlen élményem!
Értékeld a bejegyzést
Értékeléshez be kell jelentkezni.7 vélemény

9 Hozzászólás