Utazási élménybeszámoló

Sorrentói-félsziget

Nápolytól délre, a Nápolyi öböl túloldalán helyezkedik el a Sorrentói félsziget a maga bűbájával és sokszínűségével. Az első érzésem az volt, amikor először jártam itt, hogy na jó, egy robogóval átszelem a környéket, hogy felmérjem hol veszek egy citrus ligetet kis házikóval.

A szállásunk a félszigeten belül konkrétan Castellammare di Stabiában volt, ez egy kis kikötőváros, hadd ne mondjam, hogy angol nyelvet is csak a saját számból hallottam napokon keresztül. A környék inkább az olaszok kedvelt nyaralóhelye és szerintem pont ez adja meg a fűszerét az egésznek, amikor egy olasz elmegy nyaralni a saját országában és kikapcsolódik, eszméletlen élmény volt részese lenni annak a közegnek. 

Itt a délutáni szieszta létezése szerintem törvénybe lehet iktatva, ugyanis ebédtől egészen késő délutánig, amikor már kezd elviselhető lenni a sorrentói időjárás, előtte alig találkozni emberrel az utcán. Ebédelni is vagy a szálláson érdemes inkább, vagy ha szerencsénk van, találunk egy nyitva tartó éttermet. Így leltem rá egyik személyes kedvencemre a környékről, ahol bármikor kipukkadásig tudnám fogyasztani a sonka és a sajt tálat ( https://goo.gl/maps/FjqriZUc72EaVPzi6 ). A város teljesen jól hozza az “olasz feelinget”, házak között kifeszített köteleken szárított ruhák, szűk utcák, csönd és nyugalom napközben, az este cserébe olyan élettel teli, hogy az ember először elcsodálkozik, amikor kisgyerekek éjfél után kergetőznek miközben szüleik átbeszélik az élet nagy dolgait. Nagyjából robogóval közlekedik mindenki, a friss gyümölcs árusok kipakolnak az utcákra, az aznapi tengeri fogások a séfek keze alá kerül megannyi étterembe és felgyújtják a kikötőben a jachtok világítását. Annyi impulzus éri az embert egy órán belül, hogy azt érdemes egy helyi autentikus kis gyümölcsös teraszán egy kellemes dinnye és egy jéghideg sör mellett feldolgozni. 

Ahogy másnap az ember a nyakába veszi a környéket, fel lehet fedezni, hogy ilyen városok tömkelege helyezkedik el a part mentén tele citrus ligetekkel, kacskaringós utakkal és olyan látvánnyal, hogy azt soha nem felejtjük el. Sorrento városa, amiről a félsziget is kapta a nevét, már jóval nagyobb és itt már bőven összefut az ember turistákkal, hiszen ez egy olyan csomópontja a helynek, ahol a környékbéli városokból befut a Circum Vesuviana nevezetű vonat és lehet tovább menni a világ egyik szerintem csoda helyére, Positanóba és az Amalfi partra. 

Sorrento

Sorrento városában is érdemes időt tölteni, inni egy finom koktélt és egy kávét a parton (https://goo.gl/maps/zWb4DuQnuMcDcRDq9 ), sétálni egyet a belvárosban, megnézni a helyi boltok kínálatát, majd beülni egy finom ebédre valahol a központban. Ha az ember csak a csatlakozás miatt jött és egyből indulna tovább a világ örökség egyik kiemelkedő régiójához, az Amalfi partra, az az állomás mellett az egyik helyi autentikus kávézó-kisbolt-lottózó-dohánybolt egységében megteheti, belecsöppenve a helyi olasz régebb óta fiatalok és gentlemenek környezetében ( https://goo.gl/maps/CcLP6M6VsjuMwmpw6 ).

Positano

Positano maga a megtestesült paradicsom. Már az idejutás is külön élménynek számít, ahogy a szűk, part menti hegység kétsávos útján kanyarog a busz. Útközben az ember már nem tudja tovább tágítani a szemét és a pupilláit, hogy befogadja azt a látványt ami elénk tárul. Ligetek, színes házak teraszokkal, lépcsőzetesen felépítve a hegységbe, színes virágok és gyönyörű tenger, tele jachtokkal és csónakokkal. Ez az a látvány amit egyszer mindenkinek látnia kell. Az ember egy mesefilmben érzi magát amikor a város utcáin lépked. Az a vendég szeretet - ami egyébként az olaszokra jellemző - itt hatványozottan érződik és amikor ez keveredik az elénk táruló látvánnyal, mérhetetlen boldogság tölti el az ember szívét. 

A partszakasz további városait is érdemes megnézni, mindegyik hely egy ilyen csoda, de mégis mindegyik úgy hat, mintha soha nem jártunk volna még ilyen fantasztikus városban, pedig nincs félórája, hogy átjöttünk az előző mese városból.

Értékeld a bejegyzést

Értékeléshez be kell jelentkezni.

0 vélemény

Következő bejegyzésem

Az örök város ⇒
A bejegyzést írta

Falk Balázs Zsigmond Bemutatkozóm

2016 óta travelutioner

Keress fel elérhetőségeim valamelyikén

Értékelés

Értékelj a profil oldalamon

19 vélemény

0 Hozzászólás

Szólj hozzá a bejegyzéshez

Hozzászóláshoz jelentkezz be ezek valamelyikével:

Facebook Google
×