Dél-európai kalandozás - IV. rész - Kotor - Hegyek, Csend, Nyugalom
Óvakodás
Mivel a COVID miatt az eredetileg egy hosszú hétvégére tervezett Mlini-t tartózkodás átlerült majd' egy hónappal későbbre és hétköznapra, ezért arra gondoltunk megtoldjuk az örömöket még egy pár nappal. A választásunk némi nézelődés után Kotor -ra esett. Nem meglepő módon Kotor a kotori öböl névadó városkája, amely Montenegróban található. Ha már úgyis ott voltunk a környéken, adta magát, hogy megnézzük élőben.
Bevallom, kicsit tartottunk tőle, hiszen Mliniben már otthonosan mozgunk és nagyon szeretjük a helyet, ez szerintem az eddigi beszámolókból is kiderült. Így hát némi aggodalommal telve keltünk útnak szerda délután, bele az ismeretlenbe.
Vajon jó lesz ?
Nem kellene inkább lemondani és maradni ahol vagyunk ?
Voltak szép képek, de valahogy, nem is tudom.....ezernyi kérdés tolult föl, miközben nyomtam a satut egy trükkösen elbújt, a kezében tartott stoptáblácska alapján helyszínen bírságolni erősen hajlamos, igazi balkáni trafis rendőr láttán.....
Nos, nem csigázom tovább a kedves olvasót, amint a hegyek közül előbukkanva elértük a vízpartot és a kanyargós kis úton csoszogtunk 60-nal, a hátra levő kilométerek fogytával arányosan jött meg a lelkesedésünk. A táj meseszép. Egészen egyszerűen legyenek bármilyenek is a neten fellelhető képek, az élő, lélegző 3d -s valóságot meg sem közelíti.
Érkezés
A szállásunk, a Hotel Gaia egy Prcanj -ban levő kis családi szálloda, gyönyörű kilátással a kotori öbölre. A hotelben csak mi ketten voltunk a tulajdonos kis családján kívül, de ennek csak az előnyeit élveztük, nagyon kedvesek, barátságosak voltak, a szobánk pedig szép, új, tiszta, ahogy az egész épület is.
Miután kiörömködtük magunkat, elmentünk sétálni, felfedezni a környéket. Azt már az autóból megállapítottuk, hogy a kotori öböl körörül futó kis út mentén egymást érik a kis települések. Ez ezen a részen sincs másképp, a megnevezéseket ezért hanyagolom is. A hely nagyon szép, a fények, az öböl az emberek barátságosak. Az épületek tiszták, de néhol kicsit romosak, felújításra szorulnának.

Ez szerintem a helynek inkább előnyére válik, mint hátrányára. Igazi meleg, mediterrán hangulat uralkodik mindenütt. A vízparton a házak előtt nem jellemző a plázs jellegű strand, bár akad az is. Helyettük inkább árnyékos, zegzugos kis beugrók, kikötöcskék vannak, ahol akár lépcsön lehet a vízbe menni, vagy ugorva csobbanni egy jót.



A város felett található régi erődbe mindenképpen érdemes felmászni, egyrészt mert nagyon hangulatos, másrészt pedig fentről pazar látvány tárul a szemünk elé, amit kár lenne kihagyni. Normál esetben minimális, pár EUR a díja az erődbe vezető út használatának, de most idén a járvány miatt ingyen lehetett felmenni, nyitva voltak a fizetős kapuk.

Azt hiszem a fenti kép jól mutatja, hogy igencsak megéri a hőségben is abszolválni azt az érzésre pár millió lépcsőfokot... :D

Ha ezzel a kis ismertetővel sikerült meghoznom a kedvet Montenegróhoz, vedd fel a kapcsolatot velem, utazzunk Együtt!
Értékeld a bejegyzést
Értékeléshez be kell jelentkezni.0 vélemény

0 Hozzászólás