Személyes fejlődés

Inkább hopp legyen, mint kopp! Egy mini útikalauz az élet nevű játékhoz!

Helló Kedves Olvasó! :)

 Nagyon örülök neked és annak, hogy érdekel a téma! :) Anno sokat segített volna, hogy ne csináljak magamnak 21 millió forint mínuszt, ha valaki megmutatja nekem ezt az írást, illetve hogy mi alapján döntsem el, hogy mi az, ami előre visz az életben., vagy hogy egyáltalán jó e az nekem, ahol éppen vagyok? Nekem az a célom ezzel az írással, hogy vagy megerősítselek téged abban, hogy jó helyen vagy, vagy adjak neked nézőpontokat arról, miként tudod felhasználni az anyagot arra, hogy az élet nevű játékot hatékonyabban, vagy más szemszögből is lásd. Hiszen ez egy olyan dolog, amiben minden ember részt vesz, kisebb nagyobb sikerrel.

 Mindannyiunknak megvan a múltja, jelene és jövője, nem igaz? Talán az egyik legfontosabb kérdés,hogy mit hozunk ki belőle. 

A legtöbb emberre jellemző, hogy kíváncsi és keresi az útját, vagy a lehetőségeket, hogy hogyan tud jobb minőségben élni, több időt tölteni a családjaival. Vagy hogy egy adott helyzetre mi a legegyszerűbb megoldás. Hihetjük azt, hogy de hát minden ember ilyen! Sajnos ez így nem igaz! Munkám során azt tapasztaltam, hogy bizony vannak olyan puttonyok, amiket emberek cipelnek, ami elhiteti velük, hogy nem szabad ugrálnia és az a biztos, ami már megvan. Én nem közéjük tartozom, mindig izgattak a jó dolgok, újdonságok és megszerettem tanulni is. Kalandjaim során és a kíváncsi természetemnek köszönhetően voltak koppanásaim is és nagy nyereségeim is!  Az elmúlt 7 évben, amióta Travelutioner lettem, rájöttem arra, hogy teljesen mindegy ki honnan jött, az a vízválasztó, hogy hogyan reagál az adott helyzetre a személy és elég bátorsága van e felvállalni a felelősséget az élete felett.

Tapasztalataim és tanulmányaim alapján azt figyeltem meg, hogy igazából mindenki rendet, sikereket, boldogságot akar az életében és a környezetében! A jó dolgok hajtanak előre minket isten igazából! Van az úgy persze, hogy tűzoltást kell végezni, meg felhalmozott, kezeletlen dolgokat kell rendbe tenni. 

A felhalmozott tennivalók, a meg nem beszélt problémák, vagy akadályok az életben és a veszélyes helyzetek, (ami lehet akár az, hogy valaki elveszíti a munkáját, vagy a legjobb dolgozóját és hirtelen nem tudja pótolni), nagyon könnyen le tudják venni a szemedet az igaz utadról. És ezek néha becsapósak, mert van az úgy, hogy a dolgok maguktól megoldódnak, ha az ember őrületesen elkezd haladni az igazi, kitűzött céljai felé!

 És persze vannak, akik egykor mentek, aztán egy ponton beleragadtak egy kátyúba. Vagy többe. Aztán vagy feladták, vagy még kapálóznak, de az biztos, hogy nem éppen boldogak, bármit is mutatnak a külvilágnak, és nemigazán látnak túl az orruk hegyénél. Aztán belőlük nőnek ki azok, akik elkezdtek rombolni, hiszen nekik nem jött össze és könnyebben viselik, ha másoknak sem. Igen meggyötört emberek, akiknek az a játékuk, hogy másokat is lerántsanak a gödörbe, pedig egykor még ők is hittek. Lehet találkoztál, vagy hallottál olyat, aki ismer ilyeneket, de az biztos, hogy amikor szembe találkozol egy ilyen emberrel, vigyázz arra, hogy soha nem neked szól, mégha látszólag azt is mondja.  Jellemző rájuk, hogy kritikusak másokkal, támadóak, kekeckedőek, le akarnak beszélni arról, hogy lépj. Nem tetszik nekik semmi, vagy azt mondják," te tudod, de én szóltam". A kedvencem, amikor a képességeidet firkálják, hogy milyen vagy, vagy éppenséggel nem vagy! A „miért hiszed azt, hogy neked sikerülhet?” És hasonló jó baráti tanácsok. Hát nem csodálatos? :D Nem az utóbbi emberekről fogok írni, van nekik elég bajuk és egy külön téma! Most nem ez a lényeg, viszont fontos nagyon az, hogy ki tudd szűrni, hogy ki van veled, és uram bocsáss, de ki van ellened? Néha a család, vagy a legjobb barát bombázik hasonlóakkal, nem feltétlen rosszakaratból, de hogy ha nem tudja pontosan alátámasztani, akárki is az, hogy mit mi alapján mond, egészen addig az csak egy szubjektív vélemény. Én meg nem szeretem a borjúmirigyet, meg az ablakpucolást. Ez is szubjektív. Mindenesetre ha azt kapod, hogy kételkednek benned és a képességeidben, javaslom, ne sűrűn találkozz az illetővel, vagy ne beszéljél vele másról, mint az időjárás és cuki strandpapucsok! Az mindig beválik. ;)

 Az igazi kérdés mindig az, hogy mi az, ami miatt minden nap felkelnél és azt mondanád, ezért érdemes volt ma is tenni? Sokan tudják, hogy mit akarnak, többen nem mernek tervezni, mert már bebuktak és még többen vannak azok, akiknek fogalmuk sincs róla már! Náluk rehabilitálni kell, hogy mi a helyzet ezzel! Szó szerint ki kell belőlük húzni, hogy mit akarnak! Egy dolog biztos! Teljesen mindegy, hogy újra elő kell vetetni a céljait, mert már rég elfelejtette, vagy újakra van szüksége, mert már elérte azokat, vagy vannak, csak nem látja, hogy hogyan lesz meg! Akárhova is sorolja magát az ember, ha van benne szándék, bátorság és hajlandóság, egy jó eszközzel, megfelelő hozzáértéssel, mindent el lehet érni! Tényleg csak azon múlik, hogy ezek megvannak-e és hogy miként jut el oda az illető. Az is nagy barátunk, hogyha képesek vagyunk megfigyelni, adatokat gyűjteni az adott területről (legyen szó bármiről) és abból következtetéseket vonni, hogy valóban el tud-e juttatni az adott dolog oda, ahova meg akarunk érkezni, vagy felejtős az ügy! Azt pedig, ha rám hallgatsz, nem szimpátia alapján döntöd el, hanem kikéred az adatokat azoktól, akik fel tudnak mutatni eredményeket az adott területről és tetszik, amit látsz. Ez az élet minden területére igaz! Egy jó autónál is tetszhet a karosszéria, ha kényelmetlen az ülés, vagy nem tudod kihasználni! Egy párkapcsolatnál is fontos a vonzalom, nagyon is, de ha nem tudtok miről beszélgetni, mi értelme az egésznek? 

Én anno a Travelution előtt olyan ügyesen csináltam, hogy az első vállalkozás, ami szembe jött velem, és csak tetszett a vetítés, rögtön csináltam is 21 millió forint veszteséget, 2,5 év alatt! Ebből már csak 16 millió maradt hátra. Pereskedhetek is érte! :D Nem annyira szexi. 

A hibák, amiket elkövettem? Óóóó!

Abszolút nem tudtam elképzelni, hogy egész életemben ezt akarom csinálni, annyira nem volt vonzó a dolog számomra. Inkább a pénzt és a befektetést láttam, nem pedig azt, hogy akár egy életen át csinálnám, mert annyira jó dolog. Aztán nem jártam utána, csak elhittem, hogy azok a személyek, akikkel együtt közösködtem, tudják a dolgukat és jó lesz! Villámgyorsan kiderült, hogy nem értenek hozzá, és még megvolt a tervük is arra, hogy hogyan tegyenek ki, ha valamilyen oknál fogva úgy alakul. 

Aztán közrejátszott az is, hogy fogalmam sem volt a szakmáról! Új terep volt az egész, amivel nem is lett volna semmi gond, ha kapok egy komplett leírást, mit kell csinálni, mit kell nézni, meg hogyan kell lépésről lépésre haladni. Nem hogy nekem nem volt ilyenem, de még azoknak sem volt, akik azt állították, tudják mit csinálnak! Persze ennek sem jártam utána. Így bátran kijelenthetem, hogy abszolút semmilyen ésszerűség nem volt a döntésemben, csak érzelem és butaság volt a részemről! 

Nem hogy nem beszéltem sikeres vállalkozókkal a területről, amiről most beszélek neked, hogy mennyire fontos, hogy tudjam, mivel jár és mik a lépések, de még az okosakat is leráztam, akik kérleltek, hogy szerezzek még adatokat, mielőtt döntök! Annyira elvitt az akkori két üzlettársam mézes-mázos ígérete és annyira ki akartam törni, hogy nem néztem meg mi van mögötte! Erre van egy jó mondás, hogy az okos ember mások hibáiból tanul, nem a sajátjából! Viszont az is igaz, hogyha egyszer hibázol, akkor 1000%-al kisebb az esély arra, hogy újra elkövesd ugyanazt a hibát, abban az esetben, ha felismered, te hol rontottad el és minek mi volt a következménye! Addig, ameddig nem látod a saját döntéseidnek a következményeit, csak a másikét, addig fenn áll a veszélye annak, hogy újra és újra beleesel a csapdába! 

Lehet, most éppen mosolyogsz, hogy veled is történt hasonló. Vagy éppen döbbenten nézel, hogy na! De jó, hogy veled ilyen nem és soha! Remélem az utóbbi.

 Mindenesetre csodálatos lecke volt arra, hogy később megértsem, mi a különbség abban, ha a saját megfigyeléseimet használom, vagy ha elhiszem azt, amit mások mondanak. Használjam a szememet is, ne csak a szívemet és nézzem meg azt, hogy van-e mögötte tartalom, vagy pusztán csak jól hangzik.

Ezután a sztori után ki akartam jönni abból a lelki és anyagi állapotból, amiben benne voltam! Ráadásul a családommal is nagyon csúnyán összevesztem és sok barátommal! Nagyon vágytam a minőségre és az értékteremtésre, meg arra, hogy rendbe tegyem a dolgaimat. Bár fogalmam sem volt, hogy mit kezdjek az életemmel, és okosabbnak sem éreztem magam akkor még. Az volt az egyetlen "szerencsém", hogy volt valaki a környezetemben, aki megkérdezte azt, mit akarok az élettől és most mihez kezdek? Engem akkor ez az őszinte beszélgetés megmentett. Ugyanis ez a személy ismerte a Travelutionereket és arra biztatott, hogy nézzem meg magamnak, mert jelen pillanatban jobbat nem ismer a piacon, és amit felsoroltam neki akkor, itt még esélyem is van, hogy elérjem. Gondoltam, mi veszíteni valóm van azzal, ha megnézem? Aztán itt ragadtam.

Nem hittem korábban, hogy van ilyen csapat, ahol fontosnak tartják a haladásomat, és hogy sikeres legyek abban, amit csinálok. Meg hogy nem ciki kérdezni, vagy rontani, mert kapok segítséget arra, hogy korrigálni tudjak. A másik, ami számomra addig ismeretlen volt az az, hogy nem az érzelmeimre akartak hatni, hanem arra mentek rá, ha én ezt meg akarom csinálni, bizonyosodjak meg róla, hogy jó helyen vagyok. Mindenre volt válasz és voltak referenciák, amiket alá tudtak támasztani. Az elején bambán néztem, ma már tudom, hogy milyen jót tettek velem a mentoraim!

Csapatban játszani, vagy egyénileg tekerni? Nekem azt mondták a szüleim, meg pár barátom, akire felnéztem, hogy ha el akarok érni valamit, jobban járok, ha egyedül csinálok mindent, akkor nem fogok csalódni! Volt olyan pillanat, amikor ezt maximálisan igaznak tartottam. Na itt kiderült, hogy ez bizony oltári nagy tévhit! Jó csapat kell, meg méltónak kell lenni a bizalomra és akkor az erők összeadódnak!

Egyébként a legtöbb munkám kezdetben magamon volt, nem is a területtel, vagy a szakma elsajátításával és csinálásával. Az oka pont a régi beidegződések és makacsságok, amikkel máskor és máshol sem jutottam előrébb. Nem foglalkoztam, hogy van egy komplett szisztéma, azt gondoltam, majd én egyedül is tudom. Aztán a sokadik pofon után, elkezdtem arra ránézni, persze a mentorom segítségével, hogy jó, akkor nézzük már meg, hogy mit is csinálok pontosan! Hát fájt, de rá kellett néznem, hogy én vagyok az oka a sikertelenségeimnek! Viszont láss csodát, amint hajlandó voltam tanulni és elengedni azt, hogy az azelőtti tapasztalataimat használjam kizárólag, nem törődve azzal, hogy szétválasszam a működő és nem működő dolgaimat, rögtön jöttek az eredmények!  Itt tanultam meg azt is, hogy mit kell néznem ahhoz, hogy megvalósuljon mindaz, amit akarok, és hogy mi alapján döntsem el, hogy valami jó, vagy nem kell vele foglalkoznom. Egy szó, mint száz, végre nem megmondani akarták nekem a tutit, hanem rávettek arra, hogy meg tudjam magam is vizsgálni azt, mi az, ami működik, és hogy hogyan használjam az információkat, amiket megfigyelek. Így már könnyű nem?! 

Ahogy haladtam, persze akkor már megnőtt a magabiztosságom is, és olyankor már biztos te is tapasztaltad magadon, hogy egyre nagyobb célokat mersz kitűzni. Hát én is így voltam ezzel. Nekem kellett idő ahhoz is, hogy rájöjjek, nem kell egyedüli harcosnak lenni, és hogy igazából  milyen klasz dolog csapatban dolgozni! Ennyit számít az, ha jó piacon, jó körben, tervezhetően, tudást biztosítva haladhat az ember és nincsen akadályoztatva semmiben! Sőt! Támogatva van céljai elérésében! És hidd el nekem, ha voltál már hasonló cipőben, mindig van rá mód, hogy változtass a dolgok menetén és új dolgokkal ismerkedj meg!

Hogy milyen emberekkel találkoztam, hányféle élethelyzetet oldottunk meg, vagy hogy ki az, aki tud haladni, vagy kinek kell előbb rendbe raknia saját magát, legyen az egy következő cikkem témája! Remélem tetszett az összefoglalóm és bízom benne, hogy hasznosnak találtad a nézőpontjaimat, vagy van olyan a környezetedben, akinek most pont ez kellett ahhoz, hogy átbillenjen a jó irányba!

Hamarosan folyt.köv! Legyen szép napod és sok sikert az élethez! 

Eszter

Értékeld a bejegyzést

Értékeléshez be kell jelentkezni.

2 vélemény

A bejegyzést írta

Nyitrai Eszter Bemutatkozóm

2012 óta travelutioner

Keress fel elérhetőségeim valamelyikén

Értékelés

Értékelj a profil oldalamon

18 vélemény

2 Hozzászólás

Szólj hozzá a bejegyzéshez

Hozzászóláshoz jelentkezz be ezek valamelyikével:

Facebook Google
×